Címlap
SZEKELYLAND
 
PDF Nyomtatás E-mail

A kedves látogató figyelmébe ajánlom a Szekelyföld és a Turizmus menüket, sok érdekességet találnak meg Hargita megye minden régiójáról és hiresebb településeiről.

Ime egy kis izelitő:


Tusnád (Tuşnad-Sat)

Alcsík egyik jelentős faluja, az "Élőgödörben", a Tusnád- vagy Veres-patak árkában, 672 m magasságban. Nagytusnádcsíki pityóka termesztésének legrégibb (1800) említése. Csak a községközpont lakossága 1992-ben 904 fő volt, melyből 820 magyar, 22 román és 62 cigány. A községhez tartozó falvak: az országút menti ÚjtusnádCsíkverebes néven is ismeretes. Az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. Tusnádhoz kötődik a (Tuşnadu-Nou) és (Vrabia, alig 233 lakossal).

A 12-es főút mentén, Csíkszeredától 25, Tusnádfürdőtől 7 km-re települt. Vasútállomása Újtusnádon van. Megközelíthető Csíkszentsimon felől is a 123A megyei úton. A fő útvonalak a falutestet elkerülik, így az utazó, aki a "központban" megkóstolta a bő hozamú borvízkút vizét szinte észrevétlenül távozhat a községközpontból.

Az Alcsíki-medence déli részén, a Csomád északi előterében foglal helyet. Benkő Károly (1853. 7) számos borvízforrását említi, így a Feredőnél, Nádas, Bátord, Középpatak töve,Nagyborvíz nevűeket. A falu területén van a Benes láp. A Ravasz-patak mentén homokbánya van, a homokpad vastagsága eléri 12 m-t. A község ásványvízforrásairól híres.

Római katolikus templomát 1802-ben kezdik építeni, és 1824-ben fejezik be. Köpeczi Sebestyén József (1929) a templom építési idejét 1838-ra teszi. Helyén Árpád-kori kápolna állt, melyből egy román kori kő-keresztelőkút (egyszerű, négyoldalú medence, talppal és tartóoszloppal) maradt fenn. A kápolnáját egy 1571-ből származó oklevél említi, amely közös volt Verebessel, 1667-ben még állott, mint 7 és fél öl hosszú, 4 öl széles épület (Schematismus, 1882. 65). Egyéb emlékei a Thököli-féle hadjárat idején, 1790-ben tűnnek el. A templomot Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték, búcsúnapja október 4-én van. Berendezését a falu szülötte, Kovács Miklós erdélyi püspök adományozta. A középkorban Kozmás filiája volt. 1726-ban lesz önálló plébánia Verebes filiával együtt (Schematismus, 1882. 65).

A temetőben számos sírkő található. Érdekesek a pogány-keresztény kultuszt jelképező napkorongok.

Régi útmenti kőkeresztek: (1) a Templom utca végében, 1651-ből, Boldizsár István kozmási plébános állíttatta. (2) 1743-ból a falutól délre, a műút mellett, az akkori járvány emlékére állíttatta Betegh Ferenc vámigazgató, gyimesi harmincados. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez utóbbi képzőművészeti műemlékként szerepel.

A 139. számú ház Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Gyalogtúrák

  • Gyalogtúra a tusnádi Piricske-tetőre (1374 m)
  • Gyalogtúra a Mitácsra

Újtusnád (Tuşnadu-Nou)

Az 1882. szeptember 11.-i nagy faluégés kárvallott gazdái (38 katona és két más lakos) alapították, a Mitács-patak mellett, az Oltelvén (az Olttól nyugatra). Harminc évig önálló élete volt. 1992-ben 1.020-an laktak a faluban. Az Olt teraszáról jól látható az egész falu, és a vasútállomás közeli, 1973-74-ben épült borvíz palackozó üzem. Itt a "Tusnád" címkéjű borvizet 1972-től kezdve palackozzák és forgalmazzák.

A 12-es országút a falu belterületnek csak kis részét szeli át, amely a Telek felől közelíti meg a nyugatra (jobbra) nyíló Fő utat. Tusnádtól 2, Csíkszeredától 26, Tusnádfürdőtől 6 km-re települt. Az Olt az országút és a vasút között déli irányban kanyarog a Tusnádi-szoros felé.

Újtusnád a Ravasz-, a Mitács- és az Ölves-patakoknak az Oltba való ömlésénél terül el. Az Olt széles árterületén több helyen borvízforrások bugyborékolnak, erről az okker-lerakódások árulkodnak. A vasútállomás mellett a Bátordi-borvíz tör a felszínre. A falu keleti határában, a Ravasz-patak mentén jó minőségű kvarchomokot termelnek, a homokösszlet vastagsága 12 m.

Római katolikus templomát 1873-1897 között építették. Védőszentje Páduai Szent Antal. 1912-től önálló plébánia.

Gyalogtúrák

  • A tusnádi Nádas-fürdő
  • A Közép-patak forráslápja
  • Újtusnád - Mitács-hágó - Likat útja - Nagybacon
  • Újtusnád - Nagy-Piliske
  • Gyalogtúra a Szent Anna-tóhoz

Csíkverebes (Vrabia)

Az Alcsíki-medence eldugott kis települése az Olt bal partján, a Verebes-pataka mentén, 655 m tszf. magasságban. Csíkszentkirálytól a 123A megyei úton közelíthetjük meg (21 km). A falu sokszor leégett. Fő utcája a 123A jelzésű megyei utat kelet-nyugati irányban keresztezi. 1992-ben lakossága 233 fő volt, 1 román kivételével mind magyarok. A községközponttól, Tusnádtól 3 km-re fekszik.

A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják. Több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg. A láp az Olt bal oldali árterületén húzódik, mintegy 644 m tszf. magasságban. A tavasszal virágzó, rózsaszínű virágú lisztes kankalinnak (Primula farinosa) itt van az egyetlen Hargita megyei előfordulása. A láp közelében elbozótosodott égerfa-, fűzfa- és törpenyír-ligetek vannak. A Benes-láp folytatásának tekinthető a Nagytusnádtól délnyugatra elterülő Nyírkert és az Újtusnádtól északra, az Olt jobb partján lévő Varsavész. Itt él a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és a kék csatavirág vagy fűzlevelű gyöngyvessző (Polemonium caeruleum). A faluban sok gazdaság udvarán borvízforrások bugyognak föl. A vasúti megálló melletti borvizet egykor palackozták, ma elhagyottan áll. A vasúti megálló mögött a Kicsi Csemő nevezetű, ritka növényekben gazdag rétláp terül el.

Római katolikus temploma a 15-16. század fordulójáról való. A templom a barokk korban átalakult. Diadalíve is barokk. Két ajtajának kőkerete leszelt ívű, kései gót, belül vésett rozettákkal díszítve. Verebes Kozmásnak, majd Tusnádnak filiája.

A verebesi Őrző Angyalok kápolnájaszenteltvíztartója van. A búcsút szeptember első vasárnapján tartják. Mindvégig tiszta katolikus falu. 1770-1775 között épült (Schematismus, 1882. 66). Az eredeti fatorony helyett 1836-ban épült a jelenlegi. Az oltárképet, amely az őrző angyalokat ábrázolja, 1810-ben hozták át a régi tusnádi kápolnából és az olvasható szöveg szerint 1771-ben Tompos Péter kozmási plébános költségén vásárolták. A kápolnának egy 15-16. századi

Forrás: www.cchr.ro

Még többet a következő linkre kattintva:
http://www.szekely.biz/index.php/4/hargita-megye-turista-latvanyossagai-bemutatasa

 

 

 
 
Hargita megye általános leírása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Nagy László   
2008. július 29. kedd, 21:01

 

Hargita megye általános leírása

Az utazó, aki Románia középvidékire igyekszik, észak-nyugaton vasúton és műúton Déda, délen pedig ugyanazokkal a közlekedési lehetőségekkel Sepsiszentgyörgy, vagy műúton Barót, keleten ugyanígy Békás, illetve Bákó, nyugaton ugyancsak vonattal vagy autóval Balázsfalava, Szováta, valamint Héjasfalva irányából érkezik, Hargita megyében találja magát. Hegyvölgyes-dombos tájakon vezetnek át a fent említett útvonalak, szemet s lelket gyönyörködtető látványban van része az utasnak.

A Hargita név ismeretlen eredetű. A nyelvészek nem tudtak tudományosan helytálló meghatározást adni eredetéről, a köztudat azonban hun leánynévként tartja számon. Ezt a nevet viseli – ki tudja mióta? – az a hegység, amely a Keleti-Kárpátok központi hegycsoportjától nyugatra, észak-dél irányban, párhuzamosan húzódik, s a Csíki-havasokkal közrezárja a Csíki-medencét. Megyénk erről a hegyláncról kapta nevét. Legmagasabb csúcsa, a Madarasi Hargita, 1800 m.

De nemcsak a Hargitát és Csíki-havasokat, hanem az előbbinek az északi folytatásában található Görgényi-, és az észak-keleti határhegyeket, a Gyergyói-havasokat, meg a Nagyhagymás hegycsoportot, valamint a megye nyugati harmadában a Küküllők dombvidékét, illetve a megyét északon záró Kelemen-havasokat kell megemlíteni a megyébe nyúló lejtői miatt. Nem véletlen tehát, hogy a megye területének 60%-a hegy-, illetve dombvidék. Lakott területei között pedig megközelítően 400 m-es szintkülönbség van.

Éghajlata a hegyek közti medencékben zordabb, hidegebb, mint a Hargitától nyugatra eső részeké, ahol az Erdélyi-medence más vidékének klímájához hasonlatos az időjárás. Saját tapasztalatom szerint, – a Csíki- és a Gyergyói-medence éghajlata –, hasonló az Észtország, illetve Svédország középvidékének klímájához. A legmagasabb hőmérsékletet – 36,5° C-t –, 1952-ben Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat - 35 ° C-t 1929-ben – mérték. A fagyos-hideg-hűvös időjárás az említett medencékben olykor az év 43%-ban érezhető. A gyakorta igen alacsony hőmérsékleti értékek miatt Csík-Gyergyót az ország hideg pólusának is nevezik.

A felsorolt hegyvonulatok zöme vulkanikus eredetű. De közülük egy, a Nagyhagymás, a hajdan volt őstenger kövületeit rejti.

A nagy kiterjedésű vulkanikus tevékenységnek ma is a nyomaira lelhetünk. Bármerre járunk a megye keleti hosszában, mindenfelé borvízforrásra bukkanunk. Több mint kétezer ilyen forrást tart számon a geológia tudomány. Sokat palackoznak is közülük, van, amelyiket már több mint egy évszázada.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 600-650 liter/m2. Nyolc folyó gyűjtőmedencéjét látja el a szükséges vízmennyiséggel. A megye déli felében az Olt, a Nagy- és a Kis-Homoród folyik, keleten a Beszterce, Kis- és Nagy-Békás és a Tatros, nyugaton pedig a Maros, a Nagy- és a Kis-Küküllő. Ezeknek a folyóknak csak a forrásvidéke található megyénkben.

Kettő közülük “mesés”, a Maros és Olt legendában, megörökítette a népköltészet. És van két “mesés” tavunk is. Az egyik Kelet-Európa egyetlen tengerszeme. A megye déli részén, a Csomád kráterében 950 m tengerszint feletti magasságban, a Szent Anna tó. A másik a megye keleti felében a Cohárd és a Gyilkos-csúcs között, az 1837-ben történt sziklasuvadás következtében a Békáson létrejött Gyilkos-tó.

A megye altalaja ásványi kincsekben igen gazdag: andezit, bazalt, mésztufa, márvány, só, réz, vas, higanyérc, s a már említett borvizek.

A megyét a hajdan volt Csík- és Udvarhelyszék, valamint Maroshévíz környéke alkotja. Területe 6639 km2.

1968-ban megszüntették az 1952-ben szovjet mintára létrehozott közigazgatási egységeket, a tartományokat, s megyékre osztották az országot. Akkor, a hajdani Maros Magyar Autonóm Tartomány DK-i részén létrehozták Hargita megyét Csíkszereda székhellyel. Eredetileg Székelyudvarhelyt szánták székvárosnak, de a csíki tüntetés eredményeként a megyeszékhely Csíkszeredába került.

Hargita megye a hajdani Csík - és Udvarhely vármegyékből, valamint Maroshévíz körzetéből áll.

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a megye lakossága a következőképpen oszlik meg: 84,6 %-a magyar, 14 %-a román, 1,2 %-a roma, 1,0 %-a német, 0,1 %-a egyéb nemzetiségű. A felekezeti megoszlás pedig: 65,3 %-a római katolikus, 13,3 %-a ortodox, 12,9 %-a református, 7,3 %-a unitárius, 0,19 %-a görög katolikus és 1,2 %-a egyéb vallású.

Módosítás: ( 2008. július 31. csütörtök, 20:40 )
 
Noveld te is a forgalmad... PDF Nyomtatás E-mail